2. rész.
Megismerheted a mozgás- és táncterápiát és élvezheted felszabadító hatásait
Az elmúlt években számtalan fantáziával és tévhittel találkoztunk a mozgás- és táncterápiával kapcsolatban. A tudományos definíciót is megismételjük, de ezúttal egy másik úton is közelítünk a témához.
Mi NEM mozgás- és táncterápia?
A
tánc és mozgás stresszcsökkentő, örömhozó, kapcsolatépítő hatásaira sok
program épül. Némelyik ezek közül koreografált, strukturált táncot
tanít (pl.
tangó, társastánc, balett, körtánc), mások a belső impulzusokra,
áramlásra hagyatkoznak és szabadabb mozgást engednek (pl. LEMangURIA,
5Ritmus, lélektánc). Ha voltál már ilyen szabadidős programon,
ismerheted jótékony
hatásaikat. Tapasztalhattad, milyen üdítő csak úgy benne lenni a
mozgásban, és egy-egy foglalkozás után jobban érezhetted magad a
bőrödben. Így van ez hosszú évszázadok óta: a tánc a legősibb gyógyító
művészetek közé
tartozik.
Mitől lesz terápia?
Elsősorban
attól, hogy a testünk és mozdulataink kifejező- és gyógyítóerejét
tudatosan használjuk. Az átélt élményeket nemcsak magunkkal visszük,
hanem tudatosítjuk is. Ezzel segítjük, hogy a foglalkozásokon szerzett
jó tapasztalatok ne csupán egyszeri élmények legyenek, hanem a
felismerések beépüljenek, integrálva legyenek. A tudatosítást támogatják
a beszélgetős körök: megosztjuk és kibontjuk a mozgásban, érzékelésben
átélt élményeket, és adhatunk egymásnak visszajelzést is.
Ha
terápiára vagy önismereti folyamatra szánod rá magad, akkor vélhetően
szeretnél valamin változtatni. Ezért mozgósítjuk az én-erőt, ami támogatja a pozitív változást, és segít megtalálni az egyensúlyt ösztönös törekvéseid, tanult mintáid, és a valóság követelményei között. A testorientált foglalkozások a szavakkal
(már) nem elérhető rétegeket, és az ott rögzült feszültségeket,
töréseket, vágyakat érik el. A blokkok ily módon jól oldhatók, a
nehéz-testélmények korrigálhatók. Persze ehhez biztonságos térre, elég
időre is szükség van- ezért fontos, hogy szakképzett és gyakorlott
vezetőket találj.
Az augusztusi tábor már terápiának számít?
Biztos,
hogy lesznek terápiás hatásai. Pusztán az elutazás, az elvonulás
megteremti annak lehetőségét, hogy másként kapcsolódj önmagadhoz, mint a
hétköznapokban. Az intenzív együttlét és az egymáshoz kapcsolódó
foglalkozások biztosan megmozgatnak, elindítanak a lelkedben
folyamatokat, vagy éppen segítenek a szintézisben. Az viszont
fontos, hogy a terápia mindig hosszabb folyamatot jelent, hiszen a
régóta bennünk élő programok átírása folyamatban, gyakorlással történik.
A felismerés és a korrekció megszülethet a táborban, de fontos, hogy
utána az új programot gyakorold is!
Bőségkosár, avagy mit adhat Neked a táncterápiás tábor?
Biztonságos és elfogadó teret
Felismeréseket és új irányokat
Én-erőt, belső erőforrásokat, kreativitást
Az "elég-jó vagyok" élményét
Önazonosságot
Test-lélek-szellem egységét
Kifinomultabb érzékelést
Kapcsolódásokat
A közösségi lét örömét
Adok-kapok egyensúlyát
A jelenlét és létezés könnyedségét
Dióhéjban
A
Testbe Nyitva mozgás- és táncterápiás foglalkozásokon elfogadó,
támogató és szeretetteljes női együttlétet tapasztalunk meg, évről-évre.
Megtartó együttlétet, amibe bele tudod engedni magad, és amely lehetővé
teszi, hogy a tested és mozdulataid segítségével (vissza)kapcsolódj
önazonos személyiségrészeidhez, rátalálj erőforrásaidra és békét köss
önmagaddal.
Várunk!
Végül, a gourmanok kedvéért hadd adjuk meg a mozgás- és táncterápia hivatalos definícióját is, ahogy a bevezetőben ígértük:) Szóval, az általunk alkalmazott pszichodinamikus mozgás- és táncterápia (PDMTT)
"Olyan önismereti és pszichoterápiás
módszer, amely a testtudati gyakorlatokat, a mozgásimprovizációban,
táncban rejlő alkotó és gyógyító lehetőségeket összekapcsolja a
pszichoanalitikusan orientált csoportterápia eszközeivel. Egyszerre figyel az egyéni testi-lelki érzések dinamikájára
(változásaira, feszültségeire) és a csoportban megszülető testi-lelki
érzések változásaira, összefüggéseire (a csoportdinamikára).
A PDMTT alapja a testi érzések felszínre hozása, differenciálása, korrekciója, vagyis a testtudati munka.
Testi érzéseink énünk legősibb rétegét képezik. Már 2-3 éves kor alatt,
egy túlnyomórészt beszéd előtti életkorban kialakul későbbi
személyiségünk “magja” az a testi-érzéki hangulat, ritmus, amelyre
ráépülnek énünk későbbi rétegei. A testélményekben rögzült töréseket,
szorongásokat, vágyakat olykor nehéz a szavak útján elérni. A PDMTT az
érzékelés és a mozgás eszközeivel hozzáférhetővé teszi és lehetőleg
korrigálja ezeket az elemi testélményeket. E testélmények alakításával a
hozzájuk kötődő öntudatlan érzések, kapcsolati mintázatok is
tudatosulhatnak és változhatnak. A PDMTT-ben egyaránt lényeges az egyéni és kapcsolati munka.
Az egyszerű mozgásos gyakorlatok kiérzékenyítik saját testi valónk
érzékelését és a másokkal való kapcsolatban átélt testérzeteket. A
testtudati munkára épül az egyedüli, páros, vagy csoportos mozgásimprovizáció. Az önészlelés, s a kapcsolódások árnyalódása miatt a mozgásimprovizáció igazi alkotássá válik a csoportfolyamat során."
